Jacqueline KACPRZAK előadása magyarul

A szóhasználatot illetően rámutatott, hogy különböző helyzetekben különböző terminológiákat használnak. Lengyelországban sokkal elterjedtebben alkalmazzák a CSR, mint az RBC kifejezést, mivel az EU Bizottság is CSR megközelítést alkalmazott. A CSR kifejezést Lengyelországban az üzlet vagy a vállalat felelősségének fordítják. Az OECD ugyanakkor kizárólag az RBC kifejezést használja. Az EU a CSR-t versenyképességi eszköznek tekinti, míg az OECD az RBC-t beruházási kontextusban használja. 2016-ban viszont az EU, az ILO és az ENSZ dokumentumokban is elmozdulás tapasztalható a közös CSR/RBC kifejezés használata felé. Lengyelország a CSR rövidítést használja, de felelős üzleti magatartás kontextusban.

Miért ítéli Lengyelország olyan fontosnak a felelős üzleti magatartás ösztönzését? Az EU megközelítésnek megfelelően az CSR-t a vállalatok magatartásának tekintik. De a kormányoknak ¬ a szubszidiaritás elvének megfelelően ¬ támogató szerepet kell betölteniük, segíteniük kell a vállalatokat a felelős magatartásban, olyan piacot kell teremteniük, amely értékeli a felelős magatartást, biztosítaniuk kell az átláthatóságot, szükség esetén kiegészítő szabályozással is segíteniük kell a felelős vállalati magatartást.

Lengyelországban 1998-ban hozták létre az NKP-t, amelynek megalakulása óta keresik a megfelelő helyét: először a pénzügyminisztériumban, majd a gazdasági tárcánál volt, azután 15 éven keresztül a befektetési ügynökségnél. Most a gazdaságfejlesztési tárcához fog kerülni, mert felismerték annak fontosságát, hogy a CSR és az RBC felelősség egy helyen legyen, a szakpolitika és a tevékenységek megfelelően koordinálva legyenek.

2004-től 5 éven át tartott, amíg létrejött egy formalizált szervezet a CSR tevékenységek összehangolására. A tanácsadó bizottság a miniszterelnök mellett jött létre, és 4 évig így működött. Jól teljesített az információátadás területén. 2014. óta e helyett a bizottság helyett a gazdasági miniszter mellett működik a CSR Tanácsadó Bizottság 46 taggal, akik közül:

• 14 minisztériumi képviselő 11 minisztériumból, azokból, amelyeknek a területen fontos szerepük van, így például a munkaügyi, pénzügyi, sport és turisztikai, mezőgazdasági, környezetvédelmi, oktatási, felsőoktatási tárcától;
• 8 fő a központi intézményekből, mint pl. az energiaszabályozási hivatal, a környezetvédelmi alap, a vállalkozásfejlesztési ügynökség.
• 1 fő a helyi önkormányzatokat összefogó szervezet: a JC GSG részéről, amely a 16 régió bevonását biztosítja;
• Két nemzetközi szervezet: az ENSZ Globális megállapodás (Global Compact) és az OECD NKP 1-1 képviselője;
• 10 fő a munkaadói szervezetek, szakszervezetek és szektoriális szervezetek részéről, mint pl. a Lengyel Kézműves Szövetség (amelynek képviselője előad a műhelybeszélgetésen);
• 7 fő nem-kormányzati szervezetektől; és
• 3 fő tudományos intézményektől (felsőfokú oktatási intézményektől).

A bizottság fő feladata ajánlások megfogalmazása a miniszter számára arról, hogyan lehet beépíteni a szakpolitikákba a CSR megközelítést. Továbbá megvitatja a fontos CSR kérdéseket, és jóváhagyja a munkacsoportjai által készített dokumentumokat. A bizottság 4 munkacsoportja a következő:

• CSR Alkalmazási Munkacsoport,
• CSR Trendek Megfigyelésének Munkacsoportja,
• CSR Oktatási és Elterjesztési Munkacsoport,
• Fenntartható Termelési és Fogyasztási Munkacsoport.

A munkacsoportok nyitottak külső érdeklődők számára is. A CSR Oktatási és Elterjesztési Munkacsoport óriásira sikeredett, az első ülésen 100 fő vett részt, és így a hatékonyság érdekében kisebb csoportokra kellett osztani.

A munkacsoportok munkájának néhány eredménye:

• Megvitatták a körforgásos gazdaság kérdését, az SDG célkitűzéseket (az ENSZ Fenntartható fejlődési céljai) és a beszállítói láncok vonatkozásában érvényesülő felelős üzleti magatartást (a textil-ruházati, mezőgazdasági és kitermelői szektoroknál);
• CSR oktatási projekteket fejlesztettek. Például középiskolák, egyetemek és a média (különösen a helyi médiumok) számára;
• Ajánlásokat állítottak össze a pénzügyminiszter számára a a nem-pénzügyi információk nyilvánosságáról szóló 2014/95/EU Irányelv átültetésére, amelyet a tagállamokban ez év végéig kell elvégezni. Az új szabályozás az EU-ban kb. 6000, Lengyelországban kb. 300 vállalatot érint. A folyamat érdekessége, hogy a CSR Trendek Megfigyelésének
• Munkacsoportja a munkát magától kezdte el, elébe menve a minisztériumi jogalkotásnak. Hat ajánlás tettek;
• Partnerséget hoztak létre a GRI G4 beszámolók lengyel nyelvre történő lefordítására. Erre azért volt szükség, mert sok érintett vállalatnál nem biztosított a szükséges angol nyelvtudás a sztenderd alkalmazásához. A GRI G4 az egyik legnépszerűbb CSR beszámolási módszer. A 200 oldalas anyag elég nehéz, különösen a kisebb vállalatok számára. A június 27-i héten rendeznek (rendeztek) konferenciát a lengyel verzió bemutatására. Az anyagot ingyen bocsátják a vállalatok rendelkezésére.
• Partnerségben fordították le az „OECD Kellő körültekintési iránymutatás az érintett felek tartalmas bevonására a kitermelői szektorban” című kiadványt (OECD Due Diligence Guidance for Meaningful Stakeholder Engagement and in the Extractive Sector). A bányászat Lengyelországban jelentős mértékű. A fordításban részt vett a legnagyobb lengyel olajvállalat is.
• Februárban a bányászati szektorból érdekes kezdeményezés érkezett. 11 bányászati vállalat és 6 szervezet (2 minisztérium, 2 egyetem és 2 civil szervezet) létrehozta a „Bányászat OK” elnevezésű partnerséget a felelős, modern és stratégiailag szükséges bányászat támogatásáért. A vállalatok egy része jól szerepel a felelős magatartás területén, mások most indulnak el.

A lengyel kormányzati CSR munka jelenleg az alábbi területekre koncentrál:

• A nemzeti CSR/RBC akcióterv, amely a nemzeti Üzleti élet és emberi jogok akciótervtől külön készül. Előbbi fontos sajátossága a KKV-kra fordtott figyelem, mivel azok jelentős arányt képviselnek a gazdaságban, ugyanakkor a felelős magatartás számukra komoly nehézséget jelent. Az akciótervben foglalkoznak az állami vállalatokkal, amelyekkel szemben az elvárásoknak bizonyos esetekben még szigorúbbaknak kell lenni, mint a magántulajdonban lévőkkel szemben;
• A nemzeti Üzleti élet és emberi jogok akcióterv, amely az ENSZ Vezérelveit követi;
• A CSR Tanácsadó Bizottság és 4 munkacsoportja;
• Oktatás, népszerűsítés és együttműködés;
• A Felelős fejlesztési terv CSR/RBC aspektusai.

A lengyel Felelős fejlesztési terv nemcsak a felelős üzleti magatartással foglalkozik, de az jelentős szerephez jut benne. A terv helyzetelemzésen alapulva meghatározza a következő évek fejlesztési irányait. Fontos, hogy a dokumentum a „felelős” jelzőt kapta az OECD megközelítés alapján. Az elemzések alapján öt fejlődési csapdát azonosítottak, ezek:

• A közepes jövedelemszint, pl. a lengyelek fele kevesebbet keres, mint nettó 2500 zlotyi (kb. 60 euro);
• Az egyensúlytalanság, pl. a lengyel export 2/3-át külföldi tulajdonú vállalatok adják;
• A termékek átlagos mivolta, pl. a K+F kiadások a GDP 1%-át sem érik el, és a KKV-knak csupán 13%-a innovatív;
• A demográfiai kihívás, ami egész Európára jellemző, de Lengyelországban különösen kritikus;
• A gyenge intézményrendszer, pl. sokszor hiányzik a megfelelő összhang a minisztériumok között.

A lengyel Felelős fejlesztési terv 5 pillérre épít, ezek:

• Az újraiparosítás,
• Az innovatív vállalatok fejlesztése, különös figyelemmel a KKV-kra,
• A fejlesztési tőke,
• A külföldi terjeszkedés és
• A társadalmi és regionális fejlődés, különösen vidéken.

Az 5 pillérnek „hatékony államon” kell nyugodnia, ahol erős az e-közigazgatás, a digitalizálás, működik az intelligens közbeszerzési rendszer. Új „üzleti alkotmányt” terveznek, mely révén át kívánják alakítani a vállalati szabályozást. Például megkönnyítik az egyszemélyes vállalatok tulajdonátadását. 2016 áprilisában új közbeszerzési törvényt alkottak. Az év folyamán KKV akciótervet kívánnak elfogadni. Az RBC mind az 5 pillérben komoly szerephez jut.

Jacqueline Kacprzak "Együttműködés a CSR és RBC területén és a „Felelős fejlődés terve” Lengyelországban" című prezentációja