Bemutatkozás

 

Az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei (Irányelvek) az OECD Nemzetközi beruházásokról és a multinacionális vállalatokról szóló deklarációjának része, amely a felelős üzleti magatartás követelményeinek átfogó és széles körben elfogadott összegzésével nyújt segítséget a piaci szereplőknek a felelős üzleti magatartás elvárásainak való megfeleléshez. A dokumentum első formájában 1976-ban született meg, ezt követően a tapasztalatok és felmerülő igények hatására több ízben, legutóbb 2011-ben pedig módosult. Az Irányelvekkel összefüggő munka az évek folyamán az OECD egyik zászlóshajó kezdeményezése lett.

 

Az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveihez 38 OECD tagország mellett további 13 ország (Argentína, Brazília, Bulgária, Egyiptom, Horvátország, Jordánia, Kazahsztán, Marokkó, Peru, Románia, Tunézia, Ukrajna és Uruguay) kormánya csatlakozott. A 2021-ben csatlakozott legutóbbi ország Bulgária volt.

 

Napjainkban az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei tekinthetők a felelős üzleti magatartás legátfogóbb, kormányok által támogatott ajánlásgyűjteményének, amely azt a pozitív hatást kívánja bátorítani és erősíteni, amit a multinacionális vállalatok a fenntartható fejlődés és a tartós társadalmi előrehaladás érdekében gyakorolhatnak. Tizenegy fejezete átfogja az üzleti etika minden fontosabb területét, köztük olyanokat is, amelyekre más felelős üzleti magatartással foglalkozó eszközök nem vonatkoznak. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol általánosan elfogadott nemzetközi dokumentumokra lehet építeni, az OECD Irányelvek beépítik e dokumentumok fő iránymutatásait, és konfliktus-megoldó mechanizmust kínálnak érvényesülésük támogatására.

 

Az Irányelvek a csatlakozott országokban tevékenykedő vagy székhellyel rendelkező multinacionális vállalatok felé fogalmaznak meg elvárásokat ajánlások, alapelvek és normák formájában a jogszabályi környezettel összhangban álló, önkéntes vállaláson alapuló, helyes gyakorlatok kialakításához. Bár alkalmazásuk önkéntes, minden részes állam kötelezettsége az Irányelvekkel összhangban lévő üzleti magatartás bátorítása és segítése, továbbá ún. Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NKP) működtetése, amely felelős az OECD Irányelvekben foglaltak széleskörű megismertetésért, és az Irányelveket támogató, konfliktus-megoldó mechanizmus (panaszkezelés) működtetéséért.

 

Magyarország formálisan 1996-ban lett az OECD tagja, de az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveihez már 1994-ben csatlakozott. Az MNKP 2000-ben kezdte el működését a gazdasági tárcánál, jelenleg a Pénzügyminisztérium keretei között működik. A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontot (MNKP) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveiről szóló, 2011. május 25-én módosított C(2000)96/FINAL tanácsi határozatának kihirdetéséről és az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvek alapján a Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont létrehozásáról szóló 245/2017 (VIII.29) Korm. rendelet hozta létre. Az MNKP összetétele úgy kerül kialakításra, hogy biztosítsa az Irányelvek által lefedett tág kérdéskör kezeléséhez szükséges szakmai kompetenciákat. Az MNKP tagjai közé ennek megfelelően központi államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők kerültek delegálásra. Az MNKP elnöke, Balogh László makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár, titkársági feladatait pedig az Európai Uniós és Stratégiai Főosztály végzi el.