NKP - Vissza a főoldalra

Edyta Doboszynska előadása magyarul

Edyta Doboszynska prezentációját „Lengyel kézműves vállalkozói és KKV szervezetek a társadalmi felelősségért” címmel tartotta.

Az előadó először röviden bemutatta a Lengyel Kézműves Szövetséget (ZRP), amely egy munkaadói szervezet többségében mikro-vállalati tagsággal. Lengyelországban jelentős a kézműves szektor. A szervezet 1933-ban a nagy gazdasági világválságot követően alakult a kézműves vállalatok gazdasági önszerveződéseként. CSR megközelítésük egyszerű, azt könnyen érthetővé kívánják tenni tagjaik számára. A ZRP tagság önkéntes, csak azoknak a vállalatoknak kötelező a belépés, amelyek részt kívánnak venni az ipari tanulók szakmai képzésében.


A ZRP más munkaadói szövetségektől a független duális szakképzési rendszerében, a szakképző iskolákkal való együttműködésében különbözik. Újabban vannak saját szakképző iskoláik is. Saját kézműves segéd- és mester-szakvizsgarendszerrel rendelkeznek, és maguk felügyelik a kézműves vállalatok duális szakképzésének hatékonyságát. Mindezekről külön jogszabály, a kézműves vállalatokra vonatkozó törvény rendelkezik. Három szerveződési szintjük van: országos, kamarai és megyei (városi). A hálózatosodás, összefogás nagy jelentőségű a mikro-vállalatok számára. 1991. óta tagjai az UEAPME-nak, ami komoly inspirációt jelentett számukra.

Kézművesnek az a KKV tekinthető, melyben szakképzett személy vagy személyek saját maguk számára személyesen végeznek olyan munkát, amelyhez szakképesítéssel rendelkeznek. Nem tartoznak ide a kereskedelemben, a szállodai szolgáltatásban, közlekedésben, orvosi szolgáltatások területén dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak, alkotóművészek és fényképészek. Lehetséges két ugyanolyan tevékenységet végző vállalat, amelyek egyike kézművesnek minősül, a másik nem, pedig ugyanazt a munkát végzik, csak az egyik rendelkezik kézműves szakképesítéssel, míg a másik nem. Ugyanakkor nem kell, hogy kétkezi munkáról legyen szó, kézműves vállalatok használhatnak bonyolult, modern gépeket, egyedülálló művészeti technikákat.

Lengyelországban a kézműves vállalatok túlnyomó többsége mikro-vállalat összesen több mint 100 kézműves szakmából. Növekszik a szolgáltató, és csökken a feldolgozóipari kézműves vállalatok száma. Zömében az építőiparban, autóiparban (autószerelésben?), élelmiszer feldolgozásban, asztalos-ács szakmában, fémfeldolgozásban és a személyes szolgáltatások területén tevékenykednek. A mikro-vállalatokat nagyon nehéz elérni, meggyőzni.


CSR szempontból érdemes volt rákérdezni, értik-e a kisvállalatok, mi a társadalmi felelősség? Megpróbálták nekik megmagyarázni, hogy a társadalmi felelősség be van épülve a mindennapi tevékenységükbe anélkül, hogy tudnának róla. Nagyon nehéz volt őket a CSR érdekében motiválni. 10 évvel későbbre sikerült megértetni sok ZRP taggal, hogy régóta társadalmilag felelős magatartást folytatnak. A CSR azokat az értékeket jelenti, amelyekhez régóta tartják magukat. A helyi piacra dolgozó kézműves vállalatok számára a legfontosabb a jó kapcsolat a helyi lakossággal, a fogyasztóikkal, a tanoncaikkal, azok családjával, messzemenően alkalmazkodniuk szükséges a helyi igényekhez és értékekhez. A CSR bizonyos mértékig többletteher, de hozzájárul a vállalatok sikeréhez.

A ZRP tevékenységének központjában a duális szakképzés sikeres fenntartása volt. Ezt nem CSR megfontolásból tették, de mégis azt is szolgálta. A kapott állami támogatás mértéke szimbolikus volt, de támogatáshoz jutottak az EU Szociális Alapjából. Büszkék arra a színvonalra, amit kevésbé segítő környezetben is fenn tudtak tartani. Évente 23-25 ezer kézműves vállalat, ill. 73-75 ezer tanonc vesz részt a képzéseiken, és kb. 30 ezer segédlevelet, ill. 3,5 ezer mesterlevelet adnak ki.

Tevékenységük másik területe a munkaerő-piaci és társadalmi befogadási politikákban való aktív részvétel. Részesei a társadalmi párbeszéd különböző szintjeinek, beleértve az Európai Uniót is. Például részt vettek a zöld foglalkoztatásról, a munkahelyi stresszről, a munkahelyi zaklatás megelőzéséről, a nyitott munkaerő-piacról, a befogadó munkaerő-piacról, a női foglalkoztatásról szóló európai társadalmi párbeszédben.

Foglalkoznak a természeti erőforrások racionális felhasználásával és a szennyezés csökkentésével. Két éve részt vettek egy környezetszennyezést csökkentő kampányban, amely a KKV-k figyelmét volt hivatott felhívni az erőforrás-felhasználás csökkentésének szükségességére. Nem volt könnyű feladat 100 kézműves vállalatot megnyerni referencia vállalatnak egy 10%-os víz, energia, fa stb. felhasználás-csökkentéshez. De két év elteltével ezek a vállalatok a jó gyakorlatok a legjobb nagykövetei. A kezdet nehéz, de nem szabad feladni, jönnek majd az eredmények. Sikerült praktikus megoldásokat találni. Utána média kampányt folytattak, amihez hírességeket is felhasználtak. Nagyon fontos a fiatalokat elérni. Rendeztek poszter pályázatot, honlapjukon elérhetővé tettek iránymutatásokat, szakkönyveket.


Figyelnek a munkakörülmények javítására. Ezen a területen is végeznek tudatformáló és képző tevékenységet. Évente rendeznek versenyt az ipari tanulóknak a foglalkozás-egészségi és biztonsági törvényről. Ezt megtanulni unalmas, viszont a gyakorlatban fontos lesz alkalmazniuk, hozzátartozik a társadalmi felelősséghez. Együttműködnek a Nemzeti Munkaügyi Felügyelettel a „Biztonságos munkahely” verseny szervezésében, hogy azok ne csak büntessenek, hanem segítsenek is felelősen eljárni. Ugyancsak a Munkaügyi Felügyelettel közös az a képzésük, amely a KKV-k önértékelési képességét szolgálja az üzem biztonságát illetően, és a részvevőknek a képzés elvégzéséről oklevelet is adnak. A Munkavédelmi Intézet, amely egy nemzeti kutatóintézet, létrehozta a Biztonságos Munkaért Dolgozó Vezetők Fórumát, amely mára már 123 tagot számlál. 2015-ben a ZRP nyerte a Fórum díját. Partnerük továbbá a Társadalombiztosítási Intézet is.

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a prezentációján több olyan hivatkozás is található, amelyen keresztül a ZRP CSR tevékenysége jobban megismerhető.

A ZRP kapcsolatot tart fenn más országok hasonló szervezeteivel, pl. Magyarországról az IPOSZ-szal. Az élethosszig tartó tanulás területén megvalósított közös projektjüket az EU sikertörténetnek minősítette.

Regionális, ill. helyi szervezeteiknek is vannak fontos kezdeményezéseik, például versenyt rendeztek fiatalok számára, e-learning projektet valósítottak meg, együttműködést alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal.

Doboszynska asszony CSR tevékenységük tanulságait a következőkben foglalta össze:
• A kézműves vállalatoknál, ill. szervezeteknél a CSR belső indíttatású;
• Szükség van a jó kezdeményezések elismerésére. Ezeket meg kell mutatni a helyi közösségeknek;
• A kötelező, jogszabályi előírás meggyilkolhatja a jó belső CSR kezdeményezéseket, célravezetőbb jó partnerségekre építeni;
• A külső támogatás hasznos, de nem elengedhetetlen;
• Fontosak a helyi együttműködések;
• A legfontosabb a tudatformálás.

Edyta Doboszynska „Lengyel kézműves vállalkozói és KKV szervezetek a társadalmi felelősségért” című prezentációja