Piret Potisepp prezentációját

Potisepp asszony bevezetőjében elmondta, hogy Észtország 2012-ben lett OECD-tag, és ennek egyik feltétele a CSR Nemzeti akcióterv megalkotása volt, ami általában is ösztönzőleg hatott a CSR tevékenységekre.

Elsőként az észt vállalatok között a felelős magatartás fő nehézségeiről végzett ez évi felmérés eredményeit foglalta össze. A vizsgálat 81 vállalat részvételével (az összesen 70 ezerből), angol nyelven 1 hónapig tartott. A válaszadók között a KKV-k közel 2/3-ot tettek ki, a főváros és környéke 75%-os súlyt képviselt. A megkérdezettek túlnyomó többsége már foglalkozik CSR-ral, ami növelhette válaszadási hajlandóságukat, ugyanakkor a nyert információk is ezt a szegmenset jellemezhetik.

A CSR-rel való foglalkozás elmaradásának okára adott jellemző válaszok: az időhiány, az ismeretek, képességek hiánya, a CSR megértésének hiánya, az erőforráshiány és a szakemberhiány voltak. A vállalatok által alkalmazott CSR gyakorlatok között 80% fölötti arányban szerepelt a megfelelő munkahelyi környezet kialakítása, az oktatás és képzés valamint a fogyasztókkal való törődés. A megfelelő munkahelyi környezet kialakítása összefügg a szigorú észt szabályozással, ami a mikro-vállalatok számára egyébként nagy probléma, mert ugyanazoknak a szigorú előírásoknak kell megfelelniük, mint a nagyvállalatoknak. Megdöbbentően alacsony aránnyal szerepeltek ugyanakkor az emberi jogi CSR gyakorlatok (38%), míg a beszállítói láncok felelős menedzselése a vállalatok felénél merült fel.

A vizsgált vállalatok közel felének van CSR stratégiája, és negyedénél ez be is épül a vállalat átfogó stratégiájába. A CSR előnyeinek leginkább a jó hírnevet (a partnerek, részvényesek, érintettek, fogyasztók, ügyfelek körében), a pozitív társadalmi hatást, az alkalmazottak elégedettségét és a vállalat piaci értékének növekedését jelölték meg. A CSR fontosságát firtató kérdésre 40% válaszolta, hogy nagyon fontos, valamivel több, hogy mérsékelten az. Nem volt olyan válaszadó, aki szerint nem fontos, míg 10% nem tudta megítélni vagy tartotta közömbösnek. Az eredmény azonban nem tekinthető reprezentatívnak, mivel többségében olyan vállalatokról van szó, amelyek foglalkoznak CSR-rel.

A felmérés eredményei alapján dolgozzák ki a CSR erősítési javaslatcsomagot idén őszre.

A 2012-2014-es CSR Nemzeti akcióterv egyik eleme volt az Észt CSR Fórumnak, a CSR-ben érintett vállalatok ernyőszervezetének létrehozása. A Fórum magasra tette a mércét, céljainak nagy része eltúlzott volt, nem sikerült a kezdeti lendületet kihasználnia. A CSR Fórum menedzseli a CSR indexet, amely a vállalatok önértékelésére alkalmas eszköz. Az értékelést különböző szektorokból (magán, állami és civil szervezeti) érkező szakértők együttesen végzik, és három szintet ítélhetnek oda: aranyat, ezüstöt és bronzot. (A korábban alkalmazott rangsorolással a nehéz összehasonlíthatóság miatt felhagytak.) 2015-ben 68 vállalat vett részt az értékelésben, és ebben a számban nem tapasztaltak jelentős emelkedést. 2019-ig szeretnék elérni az 500 részt vevő vállalatot, ennek érdekében tervezik az index megújítását. Ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség, hogy a platformot megújítsák, fejlesszék a felhasználói felületet és jobb összhangot teremtsenek a nemzetközi sztenderdekkel, például használhatóvá tegyék a GRI beszámolókhoz. Az eredményhirdetésre a gazdasági miniszter részvételével és a média érdeklődése mellett kerül sor.

A CSR és a sokszínűség kérdésével a növekvő intolerancia és a demográfiai problémák miatt kezdtek foglalkozni. Például az egyik leggyorsabban növekvő területen, az IKT szektorban jelentős munkaerőhiány jelentkezett. Májusban az amerikai nagykövetséggel és az AmCham-mel együttműködésben rendeztek sikeres szemináriumot, amelyen bemutatták, hogy a sokszínűség a profitot is növeli. Szó esett ezen kívül az idősebb munkavállalók és a nők bevonásáról is. A rendezvénynek jó média visszhangja volt, a miniszter interjút is adott.

Végezetül az észt Nemzeti Kapcsolattartó Pont munkájában történő újabb fejleményekről szólt. Az NKP idén véglegesíti panaszos eljárási rendjét és kommunikációs stratégiáját. Munkájának támogatásához tanácsadó bizottságot hoznak létre. Erősíteni kívánják a regionális együttműködést, ennek részeként augusztusban a balti országok NKP-i számára rendeznek közös ülést.

Piret Potisepp "Legújabb CSR kezdeményezések Észtországban "című prezentációja