Nyilvános konzultáció az OECD felelős üzleti magatartást támogató kellő gondossági iránymutatásának tervezetéről
2011. óta az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei elvárásként fogalmazzák meg a kellő gondosság alkalmazását.
A kellő gondosság folyamata révén a vállalatok a tevékenységükkel összefüggésbe hozható tényleges vagy potenciális káros hatásokat azonosítják, megelőzik, csökkentik, és erről elszámolnak. Mindazon hatások tevékenységükkel összefüggésbe hozhatónak tekintendők, amelyek előidézőivel üzleti kapcsolódásuk van. A kellő gondosság kockázat alapú, azaz mértéke a fennálló kockázat nagyságával arányos. Akkor tudja betölteni szerepét, ha folyamatos, proaktív, reaktív és rugalmas.
Az OECD a felelős üzleti magatartást és az Irányelvek érvényesülését elősegítendő több szektorspecifikus iránymutatást készített (a kitermelő szektorra, az ásványi anyagokra, a mezőgazdaságra, a ruházati és cipőiparra valamint a pénzügyi szektorra), majd célul tűzte ki egy általános (szektoroktól független) iránymutatás elkészítését. Az OECD az iránymutatás tervezetét nyilvánosságra hozta, és 2017. február 9-i határidővel konzultációra bocsátja. Az iránymutatás nem írja felül vagy egészíti ki az OECD Irányelveket, csak megértésükhöz, alkalmazásukhoz kínál gyakorlati támogatást, segíti a kellő gondosságot.
Az iránymutatás első kötete a tényleges iránymutatás két fejezetéből és egy mellékletből tevődik össze. Az első fejezet a kellő gondosság alapkoncepcióját mutatja be az Irányelvek kontextusában, míg a második a kellő gondosság gyakorlati lépéseiről szól. A melléklet az egyik legösszetettebb kérdést a „károkozás”, a „károkozáshoz való hozzájárulás” és a „károkozással való (közvetlen) kapcsolat” fogalomkörét taglalja. Az iránymutatás második részét jó példákkal, ötletekkel és gyakorlatokkal folyamatosan frissülő segédeszköznek szánják.
A kellő gondossággal összefüggő fő lépések az iránymutatás szerint és összhangban a korábban készült szektor specifikus iránymutatásokkal is:
- A felelős üzleti magatartás beépítése a vállalati politikákba és menedzsment rendszerbe;
- A vállalat tevékenységével összefüggésbe hozható károk azonosítása és értékelése;
- A vállalat tevékenységével összefüggő károk megelőzése vagy csökkentése;
- A kellő gondossággal kapcsolatos munka nyomon követése;
- A vállalat kellő gondossággal kapcsolatos tevékenységének kommunikálása;
- Az okozott károk orvoslása vagy együttműködés ennek érdekében.