Negyedik alkalommal került megrendezésre a Felelős Üzleti Magatartás Konferencia Budapesten
Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont (OECD MNKP) 2022. október 6-án 4. alkalommal szervezett konferenciát a felelős üzleti magatartásról és a vonatkozó nemzetközi normák erről szóló legátfogóbb dokumentumáról, a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD Irányelvekről. A konferencián multinacionális vállalatok, a kormányzati szektor, a felsőoktatás, a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek és az ESG-szektor számos vezető képviselője, szakértője vett részt.
A konferencián az OECD sztenderdek közül az intézményi befektetőket célzó OECD szektorális kellő gondossági útmutató kapott kiemelt figyelmet. Utóbbi a lehetséges káros hatások mérséklése mellett, a pénzügyi és reputációs kockázatok elkerülésére, az ügyfelek és kedvezményezettek elvárásainak figyelembe vételére és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális célok (Sustainable Development Goals, SDGs) elérésére fókuszál. A konferencián szintén kiemelt jelentőséggel bírt az új uniós fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv tervezet (CSDD) bemutatása is, amely komoly kihívások elé állíthatja az unió tagállamait például a polgári jogi felelősség bevezetése vagy az értékláncok kellő gondosságnak való megfeleltetése terén.
Tóth Tibor államtitkár úr köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD Irányelvek és az intézményi befektetőket célzó OECD szektorális kellő gondossági útmutató megismertetése, valamint a felelős üzleti magatartás (RBC) ösztönzése iránt. Hangsúlyozta, hogy az inflációval terhelt gazdasági környezet ellenére is fontos a vállalatok felelőssége és az állam szerepvállalása a felelős üzleti magatartás terén. A vállalatok felé közös elvárást kell megfogalmazni, célzott szabályalkotásra, megfelelő sztenderdek és viselkedéskódexek megalkotására és alkalmazására van szükség. A rövidtávú gondolkodáson alapuló növekedés, nyereségorientáltság helyett a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta.
A konferencián elhangzott panelbeszélgetésekből kiderült, hogy az OECD Irányelvek és az ESG sztenderdek (a pénzügyi kockázatok környezetvédelmi és fenntarthatósági sztenderdjei) gyakorlati alkalmazása komoly kihívások elé állítja mind a bankszektor mind pedig a befektetői réteg képviselőit. Olyan kérdésekben kell önállóan döntést hozniuk az egységes nemzeti szabályozás hiányában, mint a hitelezett portfóliók visszamenőleges átvilágítási követelménye, a megnövekedett feladatellátást igénylő kapacitás kérdések vagy az említett sztenderdek alapján felülvizsgálatot igénylő stratégiaalkotás.
A helyzetet orvosolandó, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szervként törekszik az ESG sztenderdek és a kellő gondosság közérthetővé tételére és az átláthatóság biztosítására, hogy ezzel is segítse a pénzintézeteket (kereskedelmi bankokat). Mindazonáltal megállapítást nyert, hogy az ESG minősítés eléréséhez szükséges hatáselemzések még mindig rendkívül költségigényesek, ami sok vállalatot visszatart, hiszen nem feltétlen látják át, hogy adott ESG-értékelés költsége milyen haszon formájában térül majd meg. Ez a fajta bizonytalanság a befektetési alapok ESG-tudatosságán is tetten érhető, hiszen amíg Európában az ESG-értékeléssel rendelkező befektetési alapok aránya 40% körül mozog, addig Magyarországon ez az arány csak 1,5%.
A panelbeszélgetések másik fő mondandója a felelős üzleti magatartás és az ESG sztenderdek által indikált szemléletmód váltás szükségességére és az ezt elősegíteni hivatott képzési lehetőségekre irányult. A célzott felsőoktatási képzések mellett, amelyek lehetővé tennék a sztenderdek alkalmazásában jártas szakértői réteg kialakulását, további igényként fogalmazódott meg a szakszervezetek és munkavállalók naprakész tájékoztatása és az érdekvédelmi szervezetek döntéshozásba való bevonása (a szociális párbeszéd ösztönzése) is. A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont az OECD Irányelvek és a felelős üzleti magatartás népszerűsítése érdekében épp az említett konferencia és az MNKP honlapon (https://oecdmnkp.hu/hu) megjelenő széleskörű tájékoztatás révén törekszik az említett információ áramlás biztosítására.
Balogh László, helyettes államtitkár, az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont elnöke konklúziójában elmondta, hogy a felelős üzleti magatartás és az ESG sztenderdek egymást erősítve a lokális és globális közjót szolgálják, viszont a negatív és pozitív ösztönzőkön túlmenően mindenképp szükség van a belső hozzáállás, mentális attitűd megváltoztatására is, mert csak így lehetséges a sztenderdek által képviselt értékeket egységes értékrenddé kovácsolni. Mindemellett kihangsúlyozta, hogy a felelős üzleti magatartás kellő gondosságra épülő megközelítése egyfajta folyamatszerűséget is jelent abban az értelemben, hogy a fejlődést egy folyamatként írja elő, amelybe a vállalatok és a pénzpiaci szereplők eltérő módon és intenzitással tudnak „bekapcsolódni”, tehát a fokozatosságnak itt kiemelt szerepe van.