CSR Hungary Summit, Jó márka, fenntartható márka konferencia: OECD Irányelvek a Felelős Üzleti Magatartásért
A CSR Hungary Kft. idén májusban is megrendezte a CSR Hungary Summit Konferenciát Jó márka, fenntartható márka címmel. Ebben az évben az OECD Multinacionális Vállalatokra Vonatkozó Irányelvekkel (továbbiakban: Irányelvek) és az azokkal kapcsolatban szintén idén elfogadott főbb változásokról Tölgyes Gabriella, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium CSR-ért és RBC-ért felelős munkatársa tartott előadást.
Az előadás rendkívül átfogó és részletgazdag volt, a résztvevők egy könnyen érthető összefoglalást kaphattak az OECD történetét, az Irányelvek alkalmazását és struktúráját, valamint az Irányelvekkel kapcsolatos aktuális kérdéseket illetően.
Ahogy az Tölgyes Gabriella előadásában is elhangzott, az Irányelvek kidolgozását lényeges gazdasági változások, strukturális folyamatok előzték meg. Az elmúlt 30 évben a nemzetközi üzleti környezet alapvető, szerkezeti változáson ment keresztül, a piacok megnyitása új lehetőségeket nyitott, példátlan fejlődést tett lehetővé, ezzel egyidejűleg azonban összefonódások is kialakultak. Bár a multinacionális vállalatok nagymértékben hozzájárultak a gazdasági fejlődéshez, komoly kihívásokkal szembesültek az eltérő környezetben való helytállás és felelős üzleti magatartás területén. Előfordultak piaci szereplők, akik felelőtlen, etikátlan magatartásuk révén komoly károkat okoztak a helyi lakosságnak, és tisztességtelen versenyelőnyhöz jutottak, ami által torzultak az egyenlő versenyfeltételek. Az OECD ezért alkotta meg az Irányelveket, amelyek a felelős üzleti magatartás követelményeinek átfogó és széles körben elfogadott összegzésével nyújtanak segítséget a piaci szereplőknek a felelős üzleti magatartás elvárásainak való megfeleléshez. Bár az ajánlások fő címzettjei a multinacionális vállalatok, az abban foglaltak iránymutatást adnak valamennyi felelős vállalat számára.
Napjainkban az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei tekinthetők a felelős üzleti magatartás legátfogóbb, kormányok által támogatott ajánlásgyűjteményének, amely azt a pozitív hatást kívánja bátorítani és erősíteni, amit a multinacionális vállalatok a fenntartható fejlődés és a tartós társadalmi előrehaladás érdekében gyakorolhatnak. Az Irányelvek a csatlakozott országokban tevékenykedő vagy székhellyel rendelkező multinacionális vállalatok felé fogalmaznak meg elvárásokat ajánlások, alapelvek és normák formájában a jogszabályi környezettel összhangban álló, önkéntes vállaláson alapuló, helyes gyakorlatok kialakításához.
Bár maguk az Irányelvek alkalmazása önkéntes, a részes tagállamok kormányainak kötelessége Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NKP) működtetése, amely felelős az OECD Irányelvekben foglaltak széleskörű megismertetésért, népszerűsítéséért, az Irányelvekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásáért, illetve az Irányelvek feltételezett megsértéséből eredő konfliktusok, ill. panaszos esetek megoldásához való hozzájárulásért, az Irányelveket támogató, konfliktus-megoldó mechanizmus (panaszkezelés) működtetéséért. Szükség esetén a tagállamok és azok Nemzeti Kapcsolattartó Pontjai együttműködnek minden, az Irányelvekre vonatkozó és a tevékenységüket érintő ügyben.
Az Irányelvek korábbi, 2011-es szövegének felülvizsgálatára idén került sor, 2023 júniusában pedig az OECD Miniszteri Tanácsa is elfogadta a végleges szöveget, ami így már szabadon elérhető és megismerhető bárki számára. Alapvetően az új szöveg a társadalom és vállalkozások előtt álló sürgető társadalmi, környezetvédelmi és technológiai kérdésekre igyekszik reflektálni. A felülvizsgálat kitért az NKP-k új megnevezésére, kiterjesztették az Irányelveket a privát szféra után a közszférára is, így hivatalosan megjelent a CSR után a PSR is. Az új és végleges szövegben az RBC ajánlásokat, mint a jogszabályi kötelezettségeken túlmutató célokat határozták meg, valamint növelték a kormányok szerepét és befolyását is az Irányelvek népszerűsítése és érvényesítése tekintetében, hangsúlyozva, hogy a politika feladata megteremteni az erre alkalmas környezetet. Többek közt, a szöveg direkt utalásokat is tartalmaz a vállalatok környezeti kihívások (klímaváltozás, biodiverzitás, vízgazdálkodás) kezelésében történő szerepére.