Balogh László, az MNKP elnöke előadást tartott a CSR Hungary 12. éves konferenciáján
A CSR Hungary, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását ösztönző szervezet, 2017. október 25-én tartotta 12. éves konferenciáját, amelynek egyik kiemelt előadója volt Balogh László, az MNKP elnöke, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára „Az OECD és a felelős üzleti magatartás – Kényszer, érdek vagy szemfényvesztés?” című előadásával.
A helyettes államtitkár az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveiről és a Nemzeti Kapcsolattartó Pontokról beszélt, előadásának fókuszában az Irányelvek szerepének, a felelős üzleti magatartás fontosságának és előnyeinek bemutatása állt. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy a felelős vállalati magatartás a vállalatoknak és a társadalomnak egyaránt érdeke. Az OECD Irányelvek segítséget tudnak nyújtani a felelős üzleti magatartás érvényesüléséhez, az esetlegesen felmerülő konfliktusok megegyezésen alapuló megoldásához.
Az elnök kiemelte, hogy az OECD több mint 40 év óta foglalkozik a felelős vállalati magatartással, de a munka különösen a 2008. évi gazdasági válság kirobbanása óta erősödött fel, és egyre szorosabban kapcsolódik a G7 és a G20 tevékenységéhez. Érzékletes ábrával szemléltette, milyen nagymértékű lehet egyes multinacionális vállalatok gazdasági ereje, ami nyilvánvalóan növeli társadalmi felelősségüket. Elmondta, hogy az Irányelvek két általános és kilenc konkrét területet lefedő fejezetével átfogó ajánlásokat tesz e vállalatok felé, amelyek alkalmazását a résztvevő országokban egyedülálló mechanizmus, a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok segítik.
Három gyakorlati példával mutatta be, hogyan tudtak a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok eredményesen segíteni az Irányelvekben foglaltak megsértése esetén, akár olyan országokban is, amelyek nem részesei az Irányelveknek, és amelyekben a helyi jogszabályi környezet még nem építette be teljes mértékben az általánosan elismert nemzetközi normákat. A multinacionális vállalatokkal kialakuló ellentétek rendezésére más esetekben is előnyös lehet a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok panaszkezelése segítségével megoldást találni, mivel az NKP eljárása a jogi útnál kevesebb konfliktussal és presztízsveszteséggel járhat, olcsóbb és gyorsabb is lehet.
Magyarország 1994-ben csatlakozott az OECD Irányelvekhez. A folyamatos és egyre intenzívebb munka eredményeképpen a Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont megerősítése és az Irányelvek érvényre juttatása egyszersmind a felelős üzleti magatartás előmozdítása és fokozása érdekében a Kormány elfogadta 245/2017. (VIII. 29.) rendeletét, amely szeptember 13. óta hatályos. Az elnök aláhúzta, hogy a megerősített MNKP kiemelt célja a felelős üzleti magatartás korábbinál is erőteljesebb ösztönzése, és ezáltal a multinacionális vállalatok és a társadalom szereplői közötti konfliktusok megelőzése, illetve azok hatékony feloldásának támogatása.
Balogh László előadása a CSR Hungary 2017. évi konferenciáján