OECD-FAO Iránymutatás a felelős mezőgazdasági ellátási láncokról

A mezőgazdaságban érintett vállalatok pozitív szerep mellett károkat is okozhatnak, például ha a helyi lakosságot elűzik földjeikről, gyermekeket foglalkoztatnak, visszaélnek a bevándorló munkások vagy nők kiszolgáltatott helyzetével, talajeróziót, a vízkészletek kimerülését vagy erdőirtást idéznek elő.

Az élelmiszerek iránti növekvő igény vonzza a mezőgazdasági beruházásokat. A vállalatok növekvő részvétele a mezőgazdasági ellátási láncokban segítheti a mezőgazdasági termékek iránti fokozódó igények kielégítését, ugyanakkor növelheti a káros hatások kialakulásának kockázatát is, különösen a gyenge kormányzású és/vagy bizonytalan földtulajdonjogú országokban.

Az OECD és a FAO széles érdekelti csoport támogatásával dolgozta ki az iránymutatást, hogy segítse a felelős üzleti magatartás nemzetközileg elismert normáinak követését és a kellő gondosság alkalmazását a mezőgazdasági ellátási láncok mentén. A kellő gondosság segíti a káros hatások mérséklését, és előnyös a vállalatok számára is a jó hírnevet veszélyeztető, a működési és a pénzügyi kockázatok csökkentése révén.

Az iránymutatás célcsoportjába a mezőgazdasági ellátási láncok mentén működő valamennyi vállalat beletartozik, legyenek azok belföldiek vagy külföldiek, köz- vagy magántulajdonúak, kicsik, közepesek vagy nagyok. Vonatkozik a teljes termékláncra, a bemeneti ellátástól a termelésen, az aratás utáni kezelésen, feldolgozáson, szállításon és marketingen át a terjesztésig és a kiskereskedelemig. Érinti továbbá a befektetési alapokat, szuverén vagyonalapokat és bankokat is. Segítséget jelent a kormányok és az OECD Nemzeti Kapcsolattartó Pontok számára a mezőgazdasági ellátási láncoknál érvényesítendő normák megértéséhez és ösztönzéséhez, valamint az érintett közösségek számára jogos elvárásaik tisztázásához.

A dokumentum négy fő részből áll:

• Az első rész példa a felelős mezőgazdasági ellátási láncra irányuló vállalati politika nemzetközi normákra építő modelljére;
• A második rész a kockázat alapú kellő gondosság öt lépését mutatja be, amelyek segítségével a vállalatok a tevékenységükkel összefüggésbe hozható káros hatásokat azonosítani, értékelni, megszűntetni/mérsékelni tudják, és mindezekről elszámolhatnak;
• Az A melléklet a fő kockázatokat és azok csökkentését mutatja be;
• A B melléklet az őslakosokkal való kapcsolatról szól.
• Az iránymutatás épít az Irányelvekre és más nemzetközileg elismert normákra, de azokat nem helyettesíti.

Az iránymutatás szempontjából legfontosabbnak ítélt nemzetközi dokumentumok:

• az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei (Irányelvek),
• a Mezőgazdasági és élelmiszer-rendszerekbe történő felelős beruházási alapelvek (CFS-RAI Alapelvek),
• az Önkéntes irányelvek a földbirtok-politika, a halászati- és erdőgazdálkodás felelős irányításáról a nemzeti élelmezés-biztonság kontextusában (VGGT) és
• a Felelős mezőgazdasági beruházási alapelvek tekintettel a jogokra, megélhetésre és erőforrásokra (PRAI).

A dokumentum a felelős üzleti magatartás horizontális kérdései (hatásvizsgálat, nyilvánosság, konzultáció, a hasznok megosztása, panaszkezelési mechanizmusok, nemek esélyegyenlősége) mellett az alábbi kockázati területekkel foglalkozik:

• emberi jogok,
• munkavállalói jogok,
• egészség és biztonság,
• élelmezésbiztonság és táplálkozás,
• birtokjog,
• állat jólét,
• irányítás,
• természeti erőforrások,
• technológia és innováció.

A kockázat alapú kellő gondosság öt lépése:

• erős menedzsment rendszer megteremtése,
• az ellátási lánc kockázatainak azonosítása, értékelése és prioritási sorrendjének megállapítása,
• stratégia kialakítása és megvalósítása az azonosított kockázatok kezelésére,
• az alkalmazott kellő gondosság auditálása és
• beszámolás az alkalmazott kellő gondosságról.

További információk és a teljes dokumentum itt érhetők el.