Felelős üzleti magatartás az OECD szemszögéből, valamint az OECD adózással kapcsolatos munkája (1. és 2. pillér, különös tekintettel a globális minimumadóra)
A CSR Hungary által szervezett májusi Üzleti Reggelin Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és a Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont elnöke tartott Felelős üzleti magatartás az OECD szemszögéből címmel előadást. Az előadás során szó volt az OECD tevékenységéről és a Multinacionális Vállalatokra Vonatkozó Irányelvek szerepéről, az OECD 1. és 2. pilléréről, végezetül pedig az ESG céljáról és szempontrendszeréről.
Az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei jelentik az első olyan multilaterálisan elfogadott magatartáskódexet, amely mögött kormányzatok állnak. Az Irányelvek célja annak támogatása, hogy a multinacionális vállalatok káros mellékhatások nélkül járuljanak hozzá a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődéshez. Az Irányelvek tizenegy fejezete átfogja az üzleti etika minden fontosabb területét, köztük olyanokat is, amelyekre más felelős üzleti magatartással foglalkozó eszközök nem vonatkoznak. Ugyan azok alkalmazása önkéntes, de minden részes államnak kötelezettsége a Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NKP) létrehozása. A Nemzeti Kapcsolattartó Pontok fő funkciója az Irányelvek hatékony alkalmazásának elősegítése, annak népszerűsítése, kérdések megválaszolása, és közreműködés az Irányelvek feltételezett megsértésével foglalkozó panaszos esetek megoldásában. Magyarországon 2017 óta működik a Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont (MNKP), amelynek az Irányelvek által érintett szakterületek képviselői a tagjai. Az MNKP titkársága a Pénzügyminisztériumban működik, melynek elnöke Balogh László.
Az OECD többek között figyelemmel kíséri az ESG-vel kapcsolatos minősítési és befektetési fejleményeket is. Elkötelezett támogatója és résztvevője az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, ezáltal pedig szorgalmaz minden a fenntarthatóság irányába mutató és azt segítő kezdeményezést is. Az OECD szakpolitikai iránymutatásai által igyekszik ösztönzi a piaci szereplőket olyan piaci gyakorlatokat kialakítására, ami elősegíti az ESG megismerését és annak az üzleti életbe történő mihamarabbi integrálását. Bár a fenntartható befektetések iránt egyre nagyobb az érdeklődés, jelenleg is számos kihívás akadályozza a tőke hatékony mozgósítását az ilyen célok elérése érdekében.
Az ESG mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük, amelyek tekintetében a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatóság szempontból objektíven megítélhető legyen. A változó befektetői elvárások miatt egyre több tőke áramlik olyan vállalkozásokba, melyek az ESG szempontok alapján jól teljesítenek, tehát a fenntarthatóságot, mint értéket tartják szem előtt. Ez pedig nemcsak a nagy, multinacionális vállalatokat képes motiválni, hanem akarva-akaratlanul az őket kiszolgáló kkv-kat is. Amelyik piaci szereplő ezzel a tendenciával nem tart lépést, előbb-utóbb lemarad, majd kimarad. Ugyanakkor a vállalatok sokszor szembesülnek azzal, hogy az egyes ESG követelmények nem harmonizálnak, a jelentős eltérés komoly igazodási képességet igényel, amelyre nem minden vállalat alkalmas, főleg nem a kisebb vállalatok. Így az OECD arra törekszik, hogy nemzetközi sztenderdalkotó tapasztalatait kihasználva az ESG-k harmonizálását is elősegítse.
Az OECD sztenderdalkotása az adózási területre is kiterjed. A globális szintű adóelkerülésre válaszként a nemzetközi közösség a 2010-es években felismerte, hogy a digitális, illetve nagyvállalkozások igazságos adóztatása globális kérdés, aminek megoldására csak széleskörű összefogással lehet megoldást találni. Az OECD a problémakör megoldására egy kétpilléres megoldást javasolt, amelynek 1. pillére a kiugró profittal rendelkező nagyvállalatok igazságos adóztatására irányul azzal, hogy a társasági adóalapok újraelosztását célozza a felhasználás helye alapján, a 2. pillére pedig egy globális minimum társasági adó bevezetését célozza (ún. „GloBe” javaslat). A két pillér kapcsán 137 ország részvételével az ún. Inclusive Framework keretében folyt a munka, melynek eredményeként 2021. október 8-án elfogadásra került egy közös nyilatkozat, mely lefekteti a szabályozás alapjait.
Balogh László elmondta, hogy hazai viszonylatban is megkezdődött a munka az irányelv-átültetés koncepciójának kialakítása érdekében. A globális minimumadó bevezetése a magyar adórendszert alkalmazkodásra kényszeríti, a kedvezményi jelleg megőrzése érdekében szükséges a hazai adókedvezmények rendszerének felülvizsgálata. A globális minimumadó bevezetését követően az olyan adókedvezményeknek lehet jövője a társasági adóban, amelyek nincsenek hatással az effektív adókulcsra, illetve a társasági adó helyett más adónemekben vagy közvetlen támogatásként adnak lehetőséget kedvezményekre, ezek lehetőségét Magyarország értékeli. Magyarország olyan megoldáson dolgozik, mely a legkevésbé érinti a magyar adórendszer versenyképességét. A kapcsolódó jogalkotási javaslat előterjesztése 2023. őszére várható.